22

 Szióó! El sem hiszem, hogy már csak három rész van :/ de én már elkezdtem írni az új törit és nagyoon büszke vagyok rá:D egyébként tegnap valaki írta, hogy kövessem vissza twitteren, de sajnos nem találtam meg. szóval ha esetleg mégegyszer leírnád pontosan a neved szívesen vissza követlek xD komizniii ér

LIAM
És megcsókoltam...vagyis jobban mondva Ő csókolt meg, de akkor is megtörtént. Ezt még fel kell dolgoznom. De nem megy mivel ez egyszerűen hihetetlen.
Újra érezhetem puha ajkait és annyira szoríthatom magamhoz amennyire csak tudom, és senki nem tud benne megakadályozni. Még Harry sem és Louis sem. Nem kell azon rágnom magam, hogy esetleg elvehteik tőlem mivel ezzel a csókkal most minden világossá vált számomra. Kellek neki még ha fél is a szerelemtől. De akar és ez ellen nem tud mit csinálni.
Istenem mióta vártam már erre a pillanatra. És most megtörtént. Persze ésszel kell lennem mivel vissza kell még jutnunk a hotelba, hogy anyáék ne vegyék észre, hogy kiszöktünk. De ha észre vennék az sem érdekelne mivel csókolóztunk.
Mikor elváltak ajkaink szemei csillogtak én pedig megfogtam a kezét mosolyogva az újaink pedig össze kulcsolódtak és úgy indultunk vissza a hotelba. Nem nagyon beszéltünk hanem helyette élveztük az éjszakát. Fogalmam sincs, hogy mi lesz ezután kettőnk között, de szerintem barátság már nem. Annál sokkal erősebb kötelék köt minket egymáshoz.
A folyosóra érve nesztelen léptekkel indultunk el a szobáink felé. Én mentem elől és figyeltem, nehogy véletelnül zajt csapjunk.
De így is lebuktunk. Épp ki akartam volna nyitni az ajtót mikor anyámék szobája ajtaján nyílt a kilincs. Lyn fájdalmasan megszorította a kezem és vissza húzott a lifthez mintha ez most sokat segítene rajtunk. Anyának a fülei olyanok mint a sasoknak. Egy apró lépést is észre vesz.
- Most mi lesz? - nézett rám aggódva én pedig a fejemet törtem. Tudtam, hogy ez lesz. Az én szüleimet nem lehet csak úgy átverni. Túlságosan féltenek engem. De azt sem akarom, hogy Lyn bajba kerüljön megint.
- Vetkőzz! - parancsoltam és addigra én már levettem a cipőm meg a zoknim és a nadrágommal vacakoltam. Lyn kővé dermedve állt és nézte azt ahogy épp egy szál alsó gatyára vetkőzök. Tudom én, hogy szexi a testem, de szerintem nem ez a legalkalmasabb pillanat, hogy a nyálát csorgassa.
- Hogy mi? - kérdezte értetlenül, de mikor szúrósan ránézetm inkább követte az utasításomat. Könnyű dolga volt mivel csak egy ruha volt rajta amit egyszerűen le tudott venni, így néhány másodperc múlva bugyiban és melltartóban állt előttem és az arca lángolt mivel annyira zavarban volt. Magamban jót mosolyogtam rajta mivel tudom nagyon jól, hogy szégyenlős.
Azonban most nem erre kell koncentrálnom. Kivettem kezéből a ruháit és az enyémekkel együtt egy közeli virág mögé dobtam majd gyorsan vissza mentem Lynhez és egy határozott mozdulattal a hátamra kaptam pont akkor mikor anya utol ért minket.
Megtorpant és szúrós pillantásokkal mért végig minket. Jó tudom elég hülyén festhetünk a folyosó közepén félmeztelenül, de szerintem jó ötlet.
- Liam. Mond csak mit csinálsz hajnali három órakor a folyosó közepén a válladon Brooklynnal félmeztelenül? - kérdezte és olyan volt mintha bele látna a gondolataimba.
- Lyn alvajáró. Épp a mosdóból jöttem mikor észre vettem, hogy megy előre és csukva vannak a szemei. Gondoltam utána megyek és megnézem mi baja van. És akkor láttam, hogy alszik. - meséltem tiszta hihetően és hallottam ahogyan Lyn horkant egyet ezért direkt megcsíptem.  - Azt pedig Te is tudod, hogy az alvajárókat nem lehet felébreszteni. - tettem hozzá a hatás kedvéért.
- És ezért vagytok mind ketten alsóneműben. - mondta keményen anya. Miért vág neki ilyen élesen az esze?
- Azt nemtudom, hogy Ő miért alszik félmeztelenül, de azt tudom, hogy én miért. Ebben a melegben én hőgutát kapok. Ne várd el, hogy pizsiben aludjak. - mondtam felháborodva majd lassan elmentem anya mellett és Lyn szobáját vettem irányba, de előtte még rá néztem anyára. - Vissza viszam a szobájába és megyek aludni. - mondtam majd gyorsan bementem a szobába.
Persze Lyn rögtön szólásra nyitotta a száját, de én lepisszegtem mert volt egy olyan érzésem, hogy anya még a folyosón áll. És igazam is volt mivel csak néhány perc múlva csapódott a szobájuk ajtaja.
- Te nem vagy normális. - állított nekem Lyn és a combjára mutatott ahol egy vörös folt éktelenkedett. Ja persze, biztos ott csíptem meg. - Fáj!
- Bocsi, de nem volt jobb ötletem. - néztem rá sajnálkozva. - Az a lényeg, hogy bevette.
- És muszáj volt ilyen erősen megcsípned? - tette derekára a kezét.
- Igen mivel akkorát horkanottál, hogy szerintem meghallotta. - mondtam csípősen és a kilincsre tettem a kezem. - Egyébként megint megmentettelek. - kacsintottam egyet és becsuktam magam után az ajtót és egyenesen az ágyamat vettem irányba.
Tényleg igaza van Lynnek Ő mindig bajba kerül én pedig mint a Batman segítek rajta boldogan.
○○○
Reggel mikor felöltöztem rögtön lementem az étterembe ahol reggelit tálalják, de út közben gondoltam megkeresem a ruháinkat. Mikor oda értem a virághoz a ruháinknak hűlt helye volt. Nem nagyon zavar mivel lehet Lyn előbb felkelt és bevitte a szobájába.
Azonban mikor leértem és az egyik asztalnál csak anyámat találtam rossz előérzetem támadt.
- Jó reggelt. - köszöntöttem és leültem vele szembe. - Apa? Lyn?
- Apád elment egyet fürdeni, Brooklyn pedig még alszik. - válaszolta miközben egy pirítóst kentem magamnak. Szóval nem Ő vitte el a ruhákat, de akkor ki. - Ó ha a ruháitokat keresed a szobámban vannak. - mondta mintha gondolatolvasó lenne. Tessék és a félelmem bevállt.
- Eh...öhm...köszi. - kezdtem el dadogni. Megint magyarázkódhatok.
- Hallgatlak fiam. És ha kérhetem rövidre fogd. - mondta keményen én pedig lesütöttem a szemem. - Ha engem kérdezel szerintem még fiatalok vagytok a szexhez, de ti tudjátok. - a számban lévő narancslét az asztalra köptem mikor meghallottam anya szájában a szex szót. Szóval Ő azt hiszi, hogy én és Lyn az éjjel azt csináltuk.
- Te Jó Ég, anya. Félreérted. - csóváltam a fejemet.
- Mindig is tudtam, hogy odáig vagytok egymásért, de azért lehetnétek egy kicsit diszkrétebbek. Pélául ilyet az ágyban szokás nem a folyosón. - kész, végem van. Az anyám ki oktat engem! Valaki mentsen ki engem.
- Anya nem történt semmi...
- Hát persze, hogy nem. - mondta vigyorogva és kacsintott egyet pont akkor mikor Lyn leült mellém. Persze többet nem szólt csak lopva ránk pillantott szegény lány pedig nem értette mi történik körülötte. Jól is teszi, mivel az anyám megbolondult.
○○○
- Ha kellenek a ruhák az anyámnál vannak. - világosítottam fel Lynt mikor a tengerparton sétáltunk a naplamentében. Olyan gyönyörű volt minden.
- Micsoda megtalálta? Jaj ugye nem buktunk le? - kérdezte ijedten én pedig csak a fejemet csóváltam. Szerintem joga van tudni, hogy mit hisz anya.
- Nem. - csóváltam meg a fejem és bele mentem a vízben,de csak annyira, hogy a lábaim legyenek vizesek. - Azt hiszi, hogy a folyosón szexeltünk. - mondtam, belőle pedig hangos nevetés tört fel.
- Ez most komoly? Nem nézném ki belőle, hogy ilyeneken gondolkozik. - nevetett közben pedig a homokot taposta.
- Meg azt is mondta, hogy Ő mindig is tudta, hogy mi odáig vagyunk egymásért...
- Ezt meg honnan gondolta? - nézett rám Lyn és láttam a száján azt a huncut mosolyt. Csak hülyéskedik és azt akarja, hogy figyeljek fel rá.
Hát ha tényleg ez a vágya akkor megkapja. Felé rohantam és mikor kellő távolságba értem felkaptam majd a vízbe futottam vele és bele dobtam. Hangos sikítozás közepette kijött a vízből és homokba ült én pedig rá ugrottam és elkezdtem csikizni. Az egész haja homokból állt, de nem zavarta.
Mikor észre vettem. hogy kifullad fölé másztam és úgy néztem tökéletes arcát. Nem tudom mit kéne most csinálnom. Talán az lenne a legjobb ha elmondanám mit is érzek iránta valójában. De mi van akkor ha Ő nem érez így? Abba bele pusztulnák.
- Liam? - kérdezte mosolyogva én pedig érdeklődve figyeltem az arcót. - Csókolj meg! - mondta mosolyogva én pedig vigyorogva teljesítettem a kérését. És úgy a homokban feküdve elszántam magam majd mikor nagy sokára elváltak ajkaink megszólaltam.
- Szeretlek Lyn. Mindig is szerettelek csak soha nem tudtam, hogyan elmondani. - nézetem a szemei közé és vártam. Az arcából nem tudtam semmit kivenni szóval nem tudom mire gondolhatott. Én minden esetre megtettem ami tőlem telhet.
- Jaj Liam. Én is szeretlek. - mondta egy sugárzó mosoly kíséretében majd ismét magához húzott az igemnél fogva és megcsókolt. Ezt nem hiszem el. Szeret. És nem csak mondja hanem tényleg úgy is érez.
- Akkor Te most a barátnőm vagy? - kérdeztem félve.
- Szeretnéd ha az lennék? - kérdezte incselkedve.
- Mindennél jobban. - válaszoltam vigyorogva és jó szorosan magamhoz húztam.